A közelmúltban megjelent kötet szerzője Kerny Terézia (1957–2015), a kiváló művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Művészettörténeti Intézetének egykori munkatársa. A Levéltári Regeszta-gyűjteményt és a Fotótárat vezette hosszú ideig, pályája végén az Intézet folyóiratát, az Ars Hungaricát gondozta főszerkesztőként. Szorosan együttműködött a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeummal; nagyszabású kiállítások társrendezője és hozzájuk mellékelt tudományos katalógusok egyik szerkesztője volt. Anyagismeretét nem kis részben annak köszönhette, hogy hosszú időn keresztül részt vett a Katolikus Gyűjteményi Központ műtárgy-felmérő munkájában. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat művészettörténeti szakosztálytitkáraként a tudományszervezésből és a népszerűsítésből is kivette a részét.

Tudományos életművének tekintélyes hányada ikonográfiai tanulmányokból áll. Érdeklődése az Árpád-kortól a késő középkoron át a barokkig, sőt a 19. századig terjedt. Cikkei szakfolyóiratokban, konferencia-kötetekben, emlékkönyvekben, valamint kiállítási katalógusokban jelentek meg. Válogatásuk komoly, közel hatszáz oldalas kötetet ad ki, amely a kutatói pálya ívét is megrajzolja.

Kernyborito1

Ikonográfiai, kultusztörténeti kutatásainak középpontjában Szent László király alakja állt. Évtizedeken át gyűjtötte az anyagot a monográfia megírásához, amely lezáratlanul maradt. Adatfeltáró, innovatív részlettanulmányok sora készült viszont el, amelyek nagyon értékesek; a magyar művészettörténet-írás igen erős ikonográfiai hagyományához kapcsolódnak, azokat folytatják. Szent László figurája mellett természetesen foglalkoznia kellett a magyar szent királyokkal is; e kutatómunka képezte a tudományos hátterét a két nagyszerű – Szent Istvánt és Szent Imrét középpontba állító – székesfehérvári kiállításnak, amelyek társrendezője volt. Munkáját erős történeti érdeklődés és tanultság jellemezte mindig, írásait a társtudományok művelői (történészek, irodalomtörténészek, néprajzosok) is nagyra értékelték. Tárgyának historiográfiája is foglalkoztatta, tudta, hogy a középkori jelenségek késői képét nemcsak a források, hanem azok értelmezői is erősen befolyásolják. Néprajzi érdeklődése is figyelemre méltó; a népi vallásosság és a régi szakrális ikonográfia összefüggéseit is folyvást kereste.

A húsz tanulmányt gazdag – az Árpád-kortól egészen a 19. századig tartó időszakból válogatott – színes és fekete-fehér képanyag illusztrálja. A névmutatókkal is ellátott könyvet a Szerző életművének teljes bibliográfiája zárja.

 

Kerny Terézia: Uralkodók, királyi szentek

Válogatott ikonográfiai és kultusztörténeti tanulmányok

Szerkesztette Mikó Árpád

MTA BTK Művészettörténeti Intézet

Budapest 2018